Deo favente jelentése
ha Isten is úgy akarja
latin , ‘ha Isten kedvez, kegyes’: Deus ‘Isten’ | favere ‘kedvez’
lásd még: faun , favorit , főn
További hasznos idegen szavak
anatómia csigolyaközi
latin , ‘ua.’: inter ‘között’ | vertebra ‘csigolya’ ← vertere ‘fordít’
sport cselvágás vívásban
+ csel, furfang
olasz finto, finta ‘színlelt, ál-’ ← fingere ‘színlel’ ← latin fingere ‘formál, kigondol, színlel’
A Deo favente és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
bizalmas cigány ember lekezelő megszólítása másik cigány részéről
+ ügyefogyott, ostoba
cigány bibah, bibaht ‘szerencsétlen, ügyefogyott’
biológia a sárgatest spontán elsorvadása a menstruációs ciklusban, ha a petesejt megtermékenyítetlen marad
tudományos latin luteolysis ‘ua.’: luteum ‘tojássárgája’ ← luteus ‘aranysárga’ ← lutum ‘sárga rezeda’ | görög lüszisz ‘feloldás’ ← lüó ‘felold’
kiejtése: pressziő
mesterkélt, szenvelgő, kényeskedő (modor a 17. századi francia szalonokban)
francia , ‘ua.’, tkp. ‘értékes, drága’ ← latin pretiosus ‘ua.’ ← pretium ‘ár, érték’
tudomány a kézírásban megnyilvánuló személyiségjegyek elemzésével foglalkozó tudomány
angol graphology ‘ua.’: görög graphó ‘ír’ | lásd még: -lógia
lásd még: gráf
újezüst, kínaezüst, pakfon (fémötvözet)
német Alpacca márkanév
kereskedelem kölcsönbérlet
angol leasing ‘ua.’ ← lease ‘bérbe ad, bérel’ ← francia laisser ‘hagy, átenged’ ← latin laxare ‘tágít, lazít, enged’ ← laxus ‘laza’
lásd még: laxál
kiejtése: kaduceum
mitológia Hermész szárnyas hírnökbotja
a reneszánszban a kereskedés emblémája
latin , ‘hírvivő követ pálcája mint megbízásának jelvénye’, eredetileg caruceum ← görög kérükeion , lásd ott
művészet állítható magasságú festőállvány
német Staffelei ‘ua.’ ← Staffel ‘létrafok, fok’
orvosi vérhas
tudományos latin dysenteria ‘ua.’: görög düsz- ‘nem, rosszul’ | enteron ‘bél’